Bojtorján

2015-04-03

Közönséges bojtorján, lapu, bogáncs, ragadvány, útszéli vagy keserűlapu. Nagy bojtorján (Arctium lappá L). — Kisbojtorján (Arctium minus Bernh.) — Pókhálós bojtorján (Arctium tomentosum Mül.)

A bojtorjánnak mindhárom felsorolt faja gyógynövény.A fészkesvirágzatúak (Composüae) családjába tartoznak, házak körül, utak mentén, parlagokon, televényes helyeken, erdők szélén, helyenként nagy csoportokban teremnek, kétnyáriak. Gyökerük karó alakú, 1—2 arasznyi hosszú, 1—2 ujjnyi vastag, alig elágazó, kívül szürkésbarna színű, belül piszkosfehér; szagtalan, fanyar, undorító ízű. Az elsőéves növények gyökerei tömörek, húsosak, virágzásuk alatt szivacsosak, majd egész üregesek, pudvásak lesznek. A virágfészkek gömbösek, a virágok pirosak, a fészekpikkelyek horgas csúcsúak, amellyel ruhára és az állatok szőrébe kapaszkodnak. Az első évben csupán nagy, egészen 60 cm átmérőjű, hosszúnyelű tőlevelei fejlődnek; a második évben jelenik meg erőteljes, virágzó száruk. Az elsőéves, tehát virágzó szárat még nem hajtott növények gyökerét kell gyűjteni. A szárat fejlesztett növények pudvás gyökerei gyógyászati célokra nem alkalmasak. A gyökerek a rájuk tapadt talajszennyeződéstől és a gyökérfejen pókhálósnak tűnő levélalap maradványtól megtisztítandók, s csupán a vastagabbakat kell szárításra hosszában felhasogatni.4—5 kg friss gyökérből nyerhető 1 kg száraz áru.

Hatóanyag:

A drog (Bardanae radix) kevés illóolajat, cseranyagot, gyantát, szterineket, 20—50% inulint, nyálkát, zsírt, cukrot, szerves savakat és keserű anyagot tartalmaz.  poli és kéntartalmú acetilének (arktinin, arktinol), polifenolok, lignaloidok (arkciin).

Felhaszálás:

Főzetét magában vagy teakeverékekben vizelethajtónak, izzasztónak, epe- és vesekőoldónak, vértisztítónak, epehajtónak használják. Külsőleg különféle bőrbajok — sömör, ekcéma, ótvar — ellen öblögetőnek, torokgyulladás ellen gargarizmának alkalmazzák. Mint hajápoló szer is megbecsült. Főzetét hajmosó víznek használják hajhullás, korpásodás és hajzsírosodás ellen. A bojtorjángyökér-olajként (Klettenwurzelöl) kapható hajkenő olyan oliva-, esetleg paraffinolaj, amelyben bojtorjángyökeret főztek ki. A haj kenőt a túlzott kozmetikázástól élettelenné, törékennyé vált haj kezelésére, valamint hajhullás és korpaképződés ellen használják.

A lapulevél (Bardanaefolium) nyálkát, cseranyagot, inulint és nyomokban illóolajat tartalmaz. Hatása epeműködést serkentő, vizelethajtó és vértisztító. Bőrbajok és daganatok gyógyítására használt népies szei. A lapu magja (Bardanae semen) arktinglikozidát, kb. 15—20% zsírosolajat, egy glikozidikus keserűanyagot, sárga festéket, gyantát és viaszt tartalmaz. A népi gyógyászatban epe és vesebántalmak
ellen használják. Madáreledelnek is gyűjtik.