Okra

2015-08-29

Az okra (Abelmoschus esculentus vagy Hibiscus esculentus) a mályvafélék családjának tagja, egyike a szubtrópusok legszebb konyhakerti növényeinek. Virága a csontfehértől a krémes sárgán át a pirosig terjed, középen egy mélyvöröses-lilás torokkal. Egyiptomban már közel 4000 éve termesztik. Igazi különlegesség: virága csupán egy napig virít, a szirmok napnyugtakor elhervadnak, akár sikerült beporzódnia, akár nem. Ha összejött a rovarporzás, pár napon belül kezdődhet is az egész nyáron át tartó okraszüret. Elágazó szára 60-100 cm magasra nő meg. Virágai nagyok, sárga vagy narancssárga színűek, éjszaka nyílnak ki. Megtermékenyítésük után gyorsan kifejlődnek 25-40 cm hosszú, nyúlánk toktermései. Ezek igen gyorsan növekednek, és a virágzást követő 5-6 nap múlva már fogyaszthatók is. Magjai gömbölyűek, sötét zöldesbarna színűek; Görögországban és Cipruson a magjaiból olajat sajtolnak, illetve kávépótlóként hasznosítják.

okra1 okra2

A termés nyálkás, ragacsos. A főzése során segíthet citromlé, paradicsom vagy ecet. Az okra nagyon népszerű az ázsiai és afrikai régióban. Magas a rost és C-vitamin, folsav tartalma. Magas antioxidáns tartalommal rendelkezik. Az okra kitűnő forrása a kalciumnak és a káliumnak. Nem csak a gyümölcse, de az egész része fogyasztható. A levelek salátában, a magokat pörkölve koffeinmentes kávéként. Az okra kitűnő kávépótló szer.
A magokból olaj préselhető melynek kellemes íze és illata van, rendkívül magas telítetlen zsírokban, mint olajsav és linolsav. Az olajtartalma viszonylag magas közel 40%,  egy hektárra vetített hozama meghaladja a napraforgóolaj hozamát.

Felhasználás

Nagy nyálkaanyag-tartalma miatt gyomorbetegek diétájára kiválóan alkalmas. Cukorbetegség, asztma, rák, rosszindulatú daganat,

 

Receptek