Ánizs

2015-02-18
ánizs

Közönséges ánizs, illatos ánizs. Pimpinella anisum L. (Anisum vvlgare Hqffm.) Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozó, a Földközi-tenger mellékéről származó, nálunk termesztett, egyéves, illatos növény.Szára 30—50 cm magas, egyenes, a virágzatban elágazó, gyérlevelű. Alsó levelei hosszúnyelűek, kerek vese alakúak vagy széles tojásdadok, mélyen fűrészesek, a középsők hármasak, a felsők szálasán három részre hasadtak. Virágzata összetett ernyő;a virágok aprók, fehérek. Termése kettőskaszat, amely éretten 4—5 mm hosszú, körte alakú, szürkészöld vagy szürkésbarna színű, rövid serteszőrökkel sűrűn borított. A két résztermeske ritkán válik szét, gyakran pedig a kocsányrész is rajtuk marad. 5—5 hosszanti bordájuk alig kiemelkedő, inkább csak világos csíknak látszik.Kellemes jellemző illatú, édeses fűszeres ízű. Júliusban virágzik.

Gyűjtési idő:
augusztus, szeptember

Hatóanyag:

Az ánizs érett termésének illóolaj-tartalma 1,5-3%, de ennél lényegesen magasabb is lehet. Fő összetevője az anetol, aránya elérheti a 80-90%-ot. Az anetolkét izomerje ismeretes, a cisz- és a transz-izomer. Az illóolaj tartalmaz még 5-10% metil-kavikolt, ánizsaldehidet, ánizsketont és ánizssavat is. Az illóolaj kivonása után visszamaradt termések 18-23% zsirosolajat, 16–20% fehérjét, 3,5-5,5% cukrot tartalmaznak. Szórt fényben hosszabb ideig tárolt ánizsolaj anetol­tartalma jelentősen csökken, míg az ánizsaldehidés metilkavikol-tartalom megnő.

Felhasználása:

álmatlanság, bélgörcs, csuklás, emésztési zavarok, gyomorfekély, felfúvódás, gyomoridegesség, gyomorsavtúltengés,puffadás, köhögés, rekedtség, hurut, tejkiválasztás, vesekő, mandulagyulladás, torokgyulladás

Emésztést serkentő, étvágyjavító, szélhajtó,nyálkaoldó, görcsoldó,epekiválasztást elősegítő és nyálkaoldó hatású teakeverékek gyakran alkalmazott alkotórésze. Csecsemők szélhajtó teája. Háztartási és ipari fűszer. Likőrök és cukorkák ízesítésére használják. Gyógyszerekhez ízjavítóként is adják. Szoptató anyák a tejszaporító hatását dicsérik. Az illóolaját a likőr- és cukoriparban, valamint a kozmetikai iparban főleg szájápolók, szájvizek és fogkrémek ízesítésére használják. Tetű elleni bedörzsölőszerekhez és háziállatok férgeitűző szerekhez is adják.

Az ánizs közkedvelt fűszer. Termését a gyógyszeriparban és a szesziparban egyaránt felhasználják Az ánizsolajbiológiai hatása többirányú. A légző és vizeletkiválasztó szervrendszerben és tápcsatornában választódik ki és fejti ki hatását. A légutakban előmozdítja a váladék kiürítését, ezért főként asztmásoknak ajánlják. Gátolja a baktériumok fejlődését. Serkenti az emésztőnedvek elválasztását, ezzel elősegíti az emésztést és fokozza az étvágyat. Csökkenti a bélben felhalmozódó gázok okozta görcsöket és a görcsös székrekedést. Görcsoldó és fertőtlenítő, valamint a védőkolloidok képződését serkentő hatása miatt vesekőbetegségek esetén is használják. Az ánizs a gyermekgyógyászatban mint szélhajtó, szinte nélkülözhetetlen. Mandulagyulladáskor teafőzete közismerten hatásos. Antireumatikus bedörzsölő szerek alkotórésze. Az ánizs felhasználása illatosító és ízesítő hatása miatt a cukrászatban, likőrgyártásban igen gyakori, gyógyszerekhez ízjavítóként is adják.

Az ánizsolaj tetemes anetoltartalmánál fogva 15 °C körüli hőmérsékleten megdermed; hidegebb helyen fehér, kristályos tömeggé fagy. E tulajdonságánál fogva az előállítást is kellő óvatossággal végzik, a lepárlásnál a hűtővizet megfelelő hőmérsékletűre állítják be, nehogy az olaj a hűtőcsőben megdermedjen, aminek következtében a magas gőznyomás a lepárló üstöt szét is vetheti. Régebben az erősen mérgező hatású foltos bürök (Conium macvlatum L.) kettőskaszat termése is drog volt, amely külsőre majdnem összetévesztésig hasonlít az ánizs termésére. Felületes kezeléssel előfordult, hogy a büröktermés az ánizshoz keveredett, sőt még ánizstermés helyett is kiadták. A bürök ikerkaszatja kopasz, bordái erősen kiemelkedők ós hullámos lefutásúak. Olajtartói nincsenek, összedörzsölve — konintartalmánál fogva — kellemetlen „egérszagú”.

Read more:
Iringó

Iringó Mezei iringó, ördögszekér. Eryngium campestre L.  Szárazabb talajokon, néhol tömegesen élő, szúrós virágú és levelű, kellemetlen gyom. Tövéről leszakadt...

Close