Fehér mustár

2015-05-21

Fehér mustár Angol mustár. Sinapis álba L. A keresztesvirágúak (Criiciferae) családjába tartozó, Európa délibb tájain honos, nálunk fűszeres magjáért nagyban termesztett, egyéves növény. Szára egyenes, fél méternél is magasabb. Levelei szórtak, nyelesek. Lemezük tenyérnyi nagy, tojásdad kerületű, általában hét részre szárnyasán szeldelt, durván fogas szélű. A felső levelek egyszerűbbek. Virágzata kezdetben sátorzó fürt, majd megnyalva terméses fürtöt alkot. A szirmok élénksárgák. Termése 3—4 mm vastag, 3—6 mm magvú beoő. A magok gömbölyűek, kb. 2 mm átmérőjűek, fakósárgák, szagtalanok, enyhén csípős ízűek. A növény júniusban virágzik; magja júliusban érik.

Gyűjtés

Július-augusztus

Hatóanyag

A drog (Sinapis albae semen) 0,2—1,0% illóolajat, 2,5% szinalbin glikozidát, 25—30% zsírosolajat, fehérjét, nyálkát és mirozin enzimet tartalmaz.

A mustármag csípős ízét és kedvező étrendi hatását a magban felhalmozódó nitrogénés kéntartalmú glikozidok (ún.mustárglikozidok) okozzák. Jellemző glikozidjai az allil-izotiocianátok (szinigrin barna mustár, szinalbin fehér mustár). A glikozidokat víz (vagy nyál) jelenlétében a mirozin enzim elbontja allil-mustárolajra és más vegyületekre és ezek okozzák a mustár csípős ízét, szagát. Az allil-mustárolaj-tartalom a fajtól és a fajtától fiiggően változó, 0,5-1,7%. A glikozidokon kívül a mustárdrog tartalmaz 0,2-1 ,O% illóolajat,20-40% zsírosolajat, nyálkaanyagokat. Újabban fontos értékmérő az erukasav-tartalom is, melyet kedvezőtlen fajtabélyegnek tekintenek.

Felhasználás

Használják érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcserezavarok, epe- és máj bántalmak, emésztési panaszok, székrekedés, felfúvódás, reuma, isiász és bőrkiütések ellen, valamint vértisztítóul is.

Hatóanyagaik, az allil-izotiocianát-glikozidok, hisztaminfelszabadulást okoznak, hólyaghúzó hatásúak

Diokleciánusz római császár idejében a fiatal mustámövénykéket spenóthoz hasonlóan ették, a magvakat pedig fűszerként  téli sózott húsételek ízesítője volt. Az őrölt feketemustár-magot használták A középkorban az egyhangú mustárliszt, mustárpapír, szeszes bedörzsölő formájában régebben a reumatikus és neuralgiás fájdalmak enyhítésére használták Az  egész fehér mustár nyálkaanyag-tartalmú magját enyhe hashajtóként alkalmazzák mustármag fő felhasználója azonban az élelmiszeripar, mely mustárpépet készít belőle. A mustárpép kellemes fűszerező és kiváló étrendi hatású, világszerte kedvelt fűszer. Az étkezési füszermustárpép hazánkban főleg a fehér mustár magjából készül, de külföldön a szareptai mustármagot is használják e célra, utóbbit a tormára emlékeztető mustárpépekben. A mustár zsírosolaja főleg a keleti országokban fontos élelmezési cikk. Kenő és világítóolajként is használják. Ipari és házi fűszer. Savanyítandó paprikához, uborkához, halakhoz teszik. A húsokhoz fogyasztható mustárkrémet az ipar fekete és fehér mustármag keverékéből készíti, őrleményéből pépes borogatót állítanak elő reumás bántalmak enyhí­tésére. A fehér mustármagot mint modern háziszert különösen a nyugati államokban sokféle betegség ellen alkalmazzák.  A magból naponta a három főétkezés előtt egy-egy csapott kávéskanálnyit szétrágás nélkül nyelnek le. Termesztése. Száraz homoktalajon kívül minden más, jó táperőben levő talaj megfelel a fehér mustár termesztésére. Márciusban vetik 40 cm-es sortávolságban. Nem fagyérzékeny. Későbbi vetése nem ajánlatos a földi bolha várható kártétele miatt. A vetést a növénykék 1—2 lombleveles korában merőlegesen járatott fogasolással egyelik. Július második felében érik, cséplése után még száradásra kiterítik, majd idegen anyagoktól és gyommagvaktól megrostálják.Terméshozama: 5—8 q kat. holdanként.

Read more:
Máriatövis

A máriatövis, népies nevén őszbogáncs vagy szamárkóró (Silybum marianum) az őszirózsafélék családjába tartozó növényfaj. Már évszázadok óta a májtisztítás egyik...

Close