Borsmenta

2015-05-02
borsmenta

Borsmenta. Mentha piperita L.
Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó, vadon nem termő, nálunk is több száz kat. holdnyi területen termesztett, jellemző illatú, évelő növény. A vízimenta (Mentha aquatiea L.) és a zöld menta (Mentha viridis L.) kereszteződéséből előállított hibrid. Gyökértörzse vékony, elfásodó, feketésbarna színű; belőle a talajban nem mélyen kúszó, hosszú, fehér, majd ibolyás színű, húsos tarackok, valamint a talaj felszínén futó indák fejlődnek. Célszerűen ezekkel szaporítják a növényt. Szára 60—80 cm magas egyenes, elágazó, négyoldalú, zöld vagy pirosló, gyéren szőrös. Levelei keresztben átellenesen állnak, nyelük kb. 1 cm hosszú. Lemezük 2—8 cm hosszú, lándzsa alakú, hegyes, fűrészes szélű, szíves vagy lekerekített vállú, fonákán az erek mentén gyéren szőrösek, sötétzöld színűek. Virágzata álörvökből összetett tömör füzér. A virágok kicsinyek, pártájuk kékeslila; júliustól nyílnak. A növény minden részében kellemes, jellemző illatú, hűsítő ízű (mentől). A borsmentát levéldrog és illóolaj előállítására termesztik. Levéldrognak a növényt még virágzás előtt learatják; a leveleket a szárakról lefosztják és gondosan megszárítják. A leveleket méretük és épségük szerint három minőségi osztályba sorolják: a nagyobbak az értékesebbek. A szár és a levél mennyiségi aránya hozzávetőlegesen 60—50%. Kb.5 kg friss levélből lesz 1 kg száraz.

Gyűjtés

Június-július

Hatóanyag

A levéldrog (Menthae piperitae folium) 1,5—2% (50—60% mentoltartalmú) illóolajat, 5—10% cseranyagot, keserű anyagot, nikotinsavat, kávésavat, klorogénsavat stb. tartalmaz. Teája mindennapi reggeli vagy üdítő italként, de gyógyszerként is egyaránt értékes.

Borsosmenta. A levelekben átlagosan 2-4%, a virágzatban 4-6% illóolaj halmozó­dik fel. A herba illóolaj-tartalma l,5-2,0%. A szár nem vagy csak nyomokban tartal­maz illóolajat. A növényben található illóolaj több mint 20 komponensből áll. Közülük legfontosabb a mentol, mely mintegy 40-60%-ban van jelen. A mentolon kívül az illóolaj nagyobb mennyiségben tartalmaz mentont (20-25%), piperitont (O, 1-1,5%), mentofuránt, pinént, sabinent stb. A virágzatban felhalmozódó illóolaj mentofurán tartalma nagyobb, minősége gyengébb. A borsosmenta hajtásai az illóolajon kívül tar­talmaznak még többek között flavonoidokat és rozmaringsavat.

Felhasználás

Borsosmenta. Fő hatóanyaga, a mentol fokozza a nyál és epetermelést, gyenge görcsoldó és gyulladáscsökkentő, enyhe helyi érzéstelenítő, hűsítő, antiszeptikus hatású.

Használható magában vagy teakeverékekben, étvágygerjesztőnek, szélhajtónak, epeműködést serkentőként, idegnyugtatónak, görcsoldónak menstruációs zavarok esetén, az emésztőcsatorna és a húgyutak fertőtlenítésére, gyomor- és bélhurut, fejfájás, epekőkólika ellen. Torokbántalmak és rekedtség ellen gargarizmaként, gyulladásokra borogatóként alkalmazzák.
A levéldrogot likőrök készítésére is használják. Illóolaj előállítására a borsosmentát virágzása kezdetén aratják, a növény akkor tartalmazza a legtöbb és a legjobb minőségű illóolajat. Az egész föld feletti hajtását levágják, és az illóolaját azonnal frissen vagy megszárítás után vízgőz átáramoltatásával vonják ki. A mentaolaj felhasználásának szintén igen tág tere van. A legnagyobb felhasználója a kozmetikai ipar, amely fog- és szájápoló szerek — fogkrémek, fogporok, szájvizek — ízesítésére és illatosítására alkalmazza. Sokat használ fel belőle a gyógyszeripar is jdalomcsillapító bedörzsölőkhöz, gyógyszerek íz- és szag javítására, hányinger elleni, idegnyugtató, köhögéscsillapító szerek készítéséhez. Használja az édesipar is „erős” cukorkák és rágógumik ízesítésére. Az illóolaj kikristályosítható alkotórésze a mentől, amely a borsmentadrogokban az íz- és az illatkarakter hordozója. Mentollal nátha elleni orrcseppek, hűsítő krémek, sós-borszeszek, rovarcsípés elleni szerek, fejfájás elleni, homlokot bedörzsölő rudacskák stb. készülnek. A mentolcigaretta is ezért kapta a nevét. A borsmenta termesztését hazánkban már több évtizede végzik. A legintenzívebben Szabolcs megyében termesztik a termelőszövetkezetek, a tagságra szétparcellázva. A termés egy évben kétszer aratható, a hozam pedig kat. holdanként 4—6 q száraz levéláru vagy 10—15 q „mentaszéna”. Termesztése. Napos fekvésű, tápanyagokban dús, lazább, nyirkosabb talajt igényel. Szaporítása gyökérsarjakról célszerű, mivel a növény nem hoz magot, ősszel a mélyen szántott talajban 60—70 cm távolságban kihúzott, kb. 10 cm mély barázdákba fektetik a sarjakat zsinórszerűen, hogy végükkel egymáshoz érjenek. A sarjakra földet rá kell húzni, majd a talajt lehengerelni. Száraz időben öntözni kell. A borsmenta egyébként is meghálálja az öntözést és a műtrágyázást, elsősorban pedig a szerves trágyázást. Levéláru előállításához a növényt virágzása kezdetén kell levágni, majd a szárakról a leveleket még a növény friss állapotában kell lefosztani. A fosztásnál külön-külön kell tenni a nagyobb, valamint a kisebb, végül a csoportos csúcsleveleket. A leveleket gondosan tapasztott, tiszta padláson, kiterítve kell törékenyre megszárítani. Könnyű zsákokban szállítják az átadási helyre. Illóolaj előállítására a menta növényt virágos állapotában kell learatni; ennek az árutípusnak „mentaszéna” a neve. A levágott anyagot szintén napfény kizárása mellett kell megszárítani, gondosan ügyelve arra, nehogy az anyag értékes levélzetéből bármi is elkallódjék. A borsmenta évente rendszerint kétszer aratható. Fagyérzékeny, ezért a telepítést télen szalmás trágyával be kell hinteni és a talajt rászántani. A terméseredmény érdekében a mentát 3—4 évenként tanácsos más területre áttelepíteni. Tavasszal fogasolni és sorolni kell.

Close
Please support the site
By clicking any of these buttons you help our site to get better
Ezt olvastad már?
influenza
TOP 7 gyógynövény Influenza ellen

Az influenza (grippe) egy vírus által okozott fertőző betegség. A kórokozók emlősöket (pl. ember, sertés, ló) és madarakat (pl. vadkacsa) képesek...

Close