Fehér mályva, orvosi ziliz

2015-05-21

Fehér mályva, Bársonyos mályva, orvosi ziliz, ejbis. Althaea officinalis L. A mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó, folyók ártereiben, csatornák mentén, nyirkos réteken sokfelé előforduló évelő növény. Időnként termesztik is.  Gyökere karó alakú, egyszerű, idősebb korában elágazó, gyakran fél méternél is hosszabb és a nyaknál 5—8 cm vastag, húsos, többfejű, kívül szürkésbarna, belül fehér, nyálkás nedvű, enyhe illatú, édeskés ízű. Szára 1—1,5 m magas, egyenes, egyszerű vagy a felsőbb részében elágazó, hengeres, sűrűn szőrös. Levelei szórt állásúak, nyelesek, lemezük 5—10 cm hosszú, széles vagy keskeny tojásdad, 3—5 karéjú, hegyes, fogas vagy csipkés, fűrészes szélű, szíves, egyenes vagy ékvállú, zöldesszürke vagy fehéres színű, mindkét lapján bársonyosan molyhos szőrű. Virágai a levelek hónaljában csomóban állnak. Csészéjük kettős, 5 szirmuk 1—2 cm hosszú, halvány rózsaszínű, kissé kicsípett végű. Termése karéjokra hasadó korong alakú; júniustól szeptemberig virágzik. A növény levelei (Althaeae folium) és gyökere (Althaeae radix) adják a drogot.

Gyűjtés

június-augusztus / levél

október-április / gyökér

A leveleit tisztán, virágok, termések és szárrészek nélkül kell gyűjteni. A gyökeret csak ősztől tavaszig (április végéig) szabad gyűjteni, mert a nyári gyökér hatóanyagokban szegény. A gyökeret gondosan meg kell hámozni, majd kb. 5 mm élméretű kockára fel is kell aprítani. A levél beszáradási aránya kb. 4:1; 4—5 kg frissen gyűjtött gyökérből állítható elő 1 kg száraz, kockára aprított áru.

Hatóanyag

A levéldrog sok nyálkát és nyomokban illóolajat tartalmaz. A gyökérdrog 30% nyálkaanyagot, 30—40% keményítőt, 2% aszparagint, 5—10% cukrot, kb. 10% pektint, 2% cseranyagot, kb. 1% zsírosolajat, 7% foszfátban gazdag anyagot, lecitint stb. tartalmaz.

A gyökér l0-20% nyálka típusú poliszacharidot (főként galakturonramnánt), mintegy 30% keményítőt, flavonoid glikozidokat, tannin vegyületeket, zsírosolajat tartalmaz. A levelek és a virágzatok fő hatóanyaga szintén a nyálka (5-10%), valamint kis mennyiségű (0,02%) illóolaj.

Felhasználás

Mindkét drogot nyálkás bevonóként alkalmazzák a légcső és az emésztőszervek hurutos megbetegedéseiben, különösen a gyermekgyógyászatban. Alkatrészei köhögés elleni teakeveréknek. Használják klisztérnek és lágyító borogatónak. Gyógycukorkák is készülnek fehérmályvagyökérrel.

Bélhurutok esetén nyálkahártyagyulladás bevonószere. Hurutoldó, köhögéscsillapító, rekedtség ellen is hatásos. Gyomorégés esetén is használatos. A levelének forrázatát régebben szemgyulladás ellen is  haszálták.

A fehérmályvagyökér feldolgozása. Nagyobb üzemű áruelőállítás esetén ősszel a gyökerek kiásására és elvermelésére kell több munkát fordítani. Feldolgozásukra a tél folyamán kerüljön sor. A veremből kiszedett gyökereket a talajszennyeződéstől gondosan meg kell mosni, majd a kérget éles késsel (nem kaparva) maradéktalanul le kell fejteni róluk. A meghámozott gyökereket hosszában kb. 7 mm vastag szeletekre fel kell hasogatni, majd a szeleteket zsinórra vagy drótra felfűzve megszárításra levegős helyen kiaggatni. Kedvezőtlen időjárás esetén fűtött helyiségben kell szárítani. A gyökereket megmunkálásuk közben azért kell megszárítani, mert bő nyálkatartalmuk nehezíti a feldolgozás későbbi folyamatait, és könnyen be is piszkolódnak. A gyökerek feldolgozása a szeleteknek pálcikákká való továbbbi felhasogatásából, majd a pálcikáknak 5 mm-es kockákká aprításából áll. Az e műveletek elvégzését megelőző napon a füzérekről leszedett száraz gyökérszeletekből annyit, amennyit egy nap alatt fel tudnak dolgozni, leterített ponyvára el kell helyezni, vízzel finoman megpermetezni, és megnedvesített zsákokkal letakarni. Másnapra a gyökér annyira megpuhul, hogy hasításra és kockázásra alkalmassá válik. A gyökérszeleteket kb. 6 mm vastag pálcikákká kell továbbiakban felhasogatni, belőlük egy maroknyit szorosan összefogni és — kaszából készített éles késsel — kockatészta-készítés módjára, megközelítően 5 mm-es egyenletes darabkákra felmetélni. A felkockázott gyökereket, tiszta helyen kiterítve, ismét tökéletesen meg kell szárítani. Akkor kellően száraz a fehérmályvagyökér kocka, ha körömmel a rostjai könnyen nem szétfejthetők. A gyökerek kockázását több helyen már — dohányvágó rendszerű — gépekkel végzik, amelynek az az előnye, hogy rövidebb idő alatt, kisebb fáradsággal, egyenletesebb idomokra aprítható fel az anyag. (A gyökerek gépi meghámozása újítási feladat.) Fontos minőségi követelmény, hogy a fehérmályvagyökér-áru eredeti szép fehér színű, minél egyenletesebben, megközelítően 5 mm élméretű kockákra aprított, tökéletesen megszárított darabokból álljon. A fehérmályvagyökér csupán meghámozva és megszárítva is értékesíthető. Ezt az árutípust „hámozott rúd”-ként ismerik a kereskedelemben. Termesztése. Nyirkosabb, mélyrétegű, tápdús, meleg fekvésű talajt igényel. Magját tavasszal állandó helyére vetik, vagy 50×50 cm távolságban fészkekben 3—4 mag behelyezésével, vagy pedig 60 cm sortávolságban vetve, majd később 35—40 cm tőtávolságra kiegyelve. A Tisza és a Körösök árterében jól termelhető, ahol célszerű a kultúrát bakhátakra telepíteni, hogy jól megmunkálható legyen és jó mélyre hatoló gyökerek fejlődjenek. A gyökerek esetleg már az első év őszén is kitermelhetők. Amennyiben gyökórtermelésre helyezzük a súlyt, levelet csak mérsékelt mennyiségben szedjünk a növényekről.