Nagy Csalán

2015-05-06

Csípős csalán, nagy csalán, kétlaki csalán. Urtica diaica L.A csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozó, az ország egész területén előforduló, sokszor erdők aljnövényzeteként is nagy tömegekben élő, kétlaki, évelő növény. Minden szerve fullánkszőrökkel borított, ha testhez ér, égető, viszkető fájdalmat okoz. Oyőkértörzse hosszú, kúszó, elágazó, hengeres, barázdált, barnássárga. Szára 1 méternél magasabbra is megnő, egyenes, egyszerű, négyélű. Levele nyeles, lemeze szíves tojásdad vagy lándzsás, hosszan kihegyezett, durván fűrészes szélű, szíves vállú. Virágzata füzérszerű. A csalánnak a leveleit és a gyökérzetét kell gyűjteni. A levélgyűjtést célszerűen úgy végzik, hogy a szárat az alján két ujj közé fogják, és felfelé irányulóan lehúzzák róluk a leveleket. A gyűjtők kesztyűs kézzel dolgoznak, s ujjaikra kívülről vastagabb puha drótspirált tekernek. A drót megvédi a kesztyűt a gyors elkopástól, és a leveleknek a szárról való leszakítását is könnyíti. A levelekhez szárrész nem kerülhet, legfeljebb csak a csúcslevelekkel leszakadó, mintegy 5 cm-es rész gyűjthető az áruhoz. A csalánlevél nagy tömegét a lakott helyektől távol, az erdőkben gyűjtik, ahol padlások, fedett szárítóhelyek nem állnak rendelkezésre. Ezért kivételesen meg van engedve a levelek napfényre kiterített szárítása is. A leveleket tisztára feltakarított helyre kell kiteríteni, száradás közben gyakran átforgatni, s majd homoktól és minden más idegen anyagtól megtisztítva kell bezsákolni. Ponyvákat is kéznél kell tartani, hogy az éjjeli harmat, valamint az eső ellen védeni lehessen. Beszáradási ará­nya kb. 5:1.

Hatóanyag

A drog (Urticae folium) glikozidákat, cseranyagot, egy gyantaszerű anyagot (csalánméreg), hangyasavat, ecetsavat, hisztamint, B- és C-, K, U vitamint, viaszt, cukrot, klorofillt (növényi zöld) szerves savakat, sárga színanyagot, glükokinint (vércukorszintet csökkentő anyag), ásványi sókat stb. tartalmaz. A csalánlevél drogjának nagyobb tömegét klorofill előállítására dolgozzák fel, de igen jelentős a gyógyteaként való felhasználása is.
A levélben és a herbában klorofill, karotinoidok,  triterpének, szterolok, flavonoidok (kvercetin, kempferol, izoramnetin), aminok (hisztamin, szerotonin, kolin), ásványi anyagok találhatóak. A gyökér szterolokat (3-~-szitoszterol), kumarint, cseranyagokat, fenilpropán-származékokat, lignánt tartalmaz. A magban fehérje, nyálkaanyag, zsírosolaj (kb. 30%) halmozódik fel.

Felhasználás

Teáját reuma, köszvény, cukorbaj, vízkór, csalánkiütés, hólyaghurut, magas vérnyomás, gyomor- és bélhurut, bőrkiütések, vesehomok ellen, valamint vértisztítóként, vizelethajtónak, általános erősítőnek, gyomor- és bélvérzés, köhögés csillapítására stb. isszák. Külsőleg aranyeres bántalmak ellen ülőfürdőként, bőrkiütésekre borogatóként, hajhullás és korpaképződés, vala­mint hajzsírosodás ellen mosóvízként, torokgyulladás ellen gargarizmaként használják. Hajvizet is készítenek belőle. A fiatal csalánlevélből főzeléket készítenek, valamint fiatal állatokkal — malacokkal, baromfiakkal stb. — is etetik, mivel vitaminokat és a szervezet számára szükséges sókat stb. tartalmaz. Reumás bántalmak gyógyítására is használják. Csalán mas végtagokat friss csalánhajtásokkal megcsapkodják. A klorofill ártalmatlan színezőanyag, az ipar — likőr-, cukorka-, gyógyszer-, élelmiszer-, fa-, papír-, üdítőszer- stb. ipar — igen gyakran használja. Régebben a csalán szárát a kenderrost pótszereként használták. A csalán gyökérzetét (Urticae radix) ősszel vagy tavasszal kell gyűjteni, a korhadt részektől, mellékgyökerektől és a szárcsonkoktól meg kell tisztogatni. Beszáradási aránya kb. 3:1. Cseranyagot, hamujában pedig 10% meszet tartalmaz. Főzetét bélhurut ellen isszák, külsőleg pedig hajmosásra használják, hullás és korpásodás ellen. Reuma elleni fürdőket is készítenek vele.

Read more:
Vézna kutyatejből rákgyógyszer

Az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszer Felügyeleti Hatóság az FDA 2012 január 23-án, az Európai Gyógyszer Engedélyezési Hivatal 2012 novemberében engedélyezte...

Close