Ibolya

2015-05-22

Erdei ibolya, illatos ibolya, márciusi ibolya. Viola odorata L.  Az ibolyafélék (Vioktceae) családjába tartozó, erdőkben, cserjésekben sokfelé előforduló, illatos virágjáért közkedvelt, évelő növény. Gyökérzete hosszú, vékony, messzire kúszó, barnássárga színű, szagtalan, émelyítő, karcoló ízű. Levelei hosszúnyelűek; leme­ zük kerekded, tompa csúcsú, lekerekített vagy csúcsosodó, válluk mélyen szíves öblös, szélük csipkés. Virágai hosszú kocsányon egyesével állók, kékek, sarkantyúsak. A termés három kopáccsal nyíló, sokmagvú tok; a magok mákszemnyiek, sár­ gák.

Gyűjtés

levél: május-július
gyökér: szeptember-március
Az erdei ibolyának a gyökérzetét (Violae odoratae radix), valamint a kifejlett leveleit (Violae odoratae folium) legfeljebb 3 cm hosszú nyélrésszel lecsípve kell gyűjteni. Mind a gyökér, mind a levél beszar adási aránya kb. 4:1.

Hatóanyag

A gyökérdrog szaponint, egy glikozidát, keserűanyagot, kevés (szalicilsav-metilészter-tartalmú) illóolajat, egy alkaloidát tartalmaz. A levéldrog fő hatóanyaga a szaponin, nyomokban illóolaj­ tartalma is van.

Felhasználás

A drogoknak nyálkaoldó, izzasztó, vértisztító hatása ismert. Az ibolyavirág (Violae odoratae flos) szintén nyálkaoldó, de idegnyugtató és magas vérnyomást csökkentő is.

Read more:
Egy szabadalom, mely segíthet a rákbetegeken

A görögdinnyéről nem sokan gondolnák, hogy olyan anyagot tartamaz (likopin), melyet egy rák elleni szabadalom során használtak fel. A szabadalom...

Close