Zsurló

2015-06-03

Mezei zsurló, kannamosófű, bábaguzsaly, cindrót, bókarokka. Equisetum arvense L. A zsurlófélék (Equisetaceae) családjába tartozó, nyirkos réte­ ken, kapásokban, árokpartokon, töltéseken termő, érdes tapin- tatú, virágtalan (spórás) növény. Gyökértörzse a talajban mélyen kúszó, elágazó, feketés színű. Kora tavasszal egyszerű, ágatlan spóratermő szárakat hajt (208. a ábra); majd májusban jelennek meg ágas, meddő hajtásai. A meddőhajtások szára 20—50 cm magas, egyenes vagy fel­ emelkedő, 3—5 mm vastag, ízeit, merev szürkészöld, csöves, felületén 6—20 borda vonul végig. A szár csomóinál az oldal­ ágak örvösen állnak, 5—10 cm hosszúak, 4—5 élűek, mély ba- rázdájúak, néha újból elágazók.

Gyűjtés

június-augusztus /meddő hajtás

A növény nyári meddőhajtáaait kell gyűjteni. Kb. 4 kg friss anyagból lesz 1 kg száraz ára.

Hatóanyag

A drog (Equiseti herba) 8—10% kovasavat, szaponint, szer­ves (akonit-, alma-, oxál-) savakat, keserűanyagot, ekvizetonint, zsírt, gyantát, ekvizetrin flavonglikozidát tartalmaz.

Felhasználás

Főzete vizelethajtó, vesetisztító, izzasztó, vérzéscsillapító, továbbá epe- és májbántalmak, hólyaghurut  elleni teakeverékek gyakran alkalmazott alkotórésze.  Reuma, csúz és mészlerakódás okozta bántalmak ellen is használják. A mezei zsurló nem téveszten­ dő össze a mérgező hatású mocsári zsurlóval, (Equisetum pa- lustre L.) , valamint a gyógyászati célokra ugyancsak alkalmatlan ágas zsurlóval(Equi­ setum ramosissimum Desfi) , valamint az óriás zsurlóval (Equisetum maximum, Lam). A mocsári zsurló mocsaras, vizenyős helyeken terem, alakja hasonlít a mezei zsurló ágas haj­tására, de nem érdes, hanem sima tapintatú, szára 6—10 éles bordájú, az oldalágak 6—8 élű- ek, a szárak csúcsán a spórater­ mő füzérek gyakran megtalálha­ tók. Az ágas zsurló szárazabb talajokon, homokon, vasúti sínek között terem, zöldesszürke színű, a mezei zsurlóénál érdesebb tapintatú, szárai bokrosán fejlőd­nek, esetleg csak aljukon ágasak. Az óriás zsurló hegyvidékek árnyas, szakadékos helyein terem, szára 1 m-nél magasabbra is megnő és ujjnyi vastag, csontfehér színű; az oldalágak hosszúak, vékonyak, dúsabb örvökben állnak