Berkenye

2015-03-27

Madár- vagy veres berkenye. Sorbus aucuparia L.
A rózsafólék (Rosaceae) családjába tartozó, hegyvidékeinken tölgyesekben, fenyvesekben, bükkösökben, cserjésekben, tisztásokon élő cserje vagy fa. Sokfelé dísznövényként és utak szegélyezésére is ültetik. Levelei szárnyaltak; a levélkék lándzsásak, 5—6 cm hoszszúak, hegyesek, szélük a csúcstól kb. a lemez közepéig sűrűn fűrészes. Virágai kicsinyek, fehérek, sátorozó dús fürtben csoportosulnak. Termése bogyószerű csontár, kb. 1 cm átmérőjű, sárgásvörös színű, fanyar, édeses—savanykás ízű.

Gyűjtés

Május júniusban virágzik; termése ősz felé (augusztus-október) érik be. A berkenye érett termését a fürtről le kell szedni, majd akár napra is kiterítve, keményre meg kell szárítani. Kb. 3 kg friss termésből lesz 1 kg száraz áru.

Hatóanyag

A drog (Sorbi fructus) szorbinsavat, szorbitot, almasavat, cseranyagot, pektint, karotint, C-vitamint tartalmaz. A magokban — zsírosolajon kívül — kevés amigdalin is van.

Felhasználás

A friss gyümölcsöt vitamin pótlására fogyasztják. Készítenek belőle szörpöt, gyümölcslét és pálinkát is. A megszárított termés főzetét vesekőképződés és általában a húgyutak megbetegedései, vesebaj, cukorbetegség, ízületi gyulladás, menstruációs problémák,  esetében fogyasztják. A gyümölcsből kivonható szorbitot C-vitamin előállítására, valamint a cukorbetegek cukorpótszereként használják. Szorbit még sok más gyümölcsben is található, de szintetikusan is előállítják. A berkenyevirágból enyhe hashajtó és vizelethajtó hatású tea készíthető. A berkenyefa levele teaként, az „orosztea” (gyarmati tea) pótlására is használható.

Figyelmeztetés

Friss bogyók nagy mennyiségben fogyasztva gyomorirritációt, vesekárosodást, hasmenést és hányást okozhat. A szárított vagy főzött bogyók fogyasztására vonatkozó mellékhatások nem állnak rendelkezésre.