Csipkerózsa

2015-05-07

A vadrózsa (Rosa canina), gyepűrózsa vagy csipkerózsa őshonos[1][2] gyógy- és fűszernövény, magyar népies elnevezései: bicskefa, ebcsipke, gyepű-, parlagi-, vagy vadrózsa, tüskefa. Termése a csipkebogyó, amelyet egyes vidékeken petymegnek vagy hecsedlinek is neveznek, ezért itt a növényt hecsedlibokornak, a terméséből készült bort, lekvárt és teát hecsedlibornak, hecsedlilekvárnak és hecsedliteának is mondják. Erdőszéleken, cserjésekben gyakran találkozhatunk vele. Tavasszal fehér, de rózsaszínnel bemosott virágaival, ősszel áltermésének égőpiros színével hívja fel magára a figyelmet.

A latin név szó szerint „kutyarózsát” jelent, melyet több európai nyelv használ köznyelvi megnevezésére. Ez onnnan ered, hogy a rómaiak veszett kutya harapásának kezelésére javasolták a növényt (ennek hatékonyságát a tudomány később nem igazolta). [3][4] Magyarországon mint vadon termő gyógynövényt gyűjtéskor a R. canina-t egy fajként kezelik, de botanikailag megkülönböztethetők önálló elterjedésű kisfajok (microspecies), alfajok (subspecies).

Gyűjtés

október-november

A vadon termő és termesztett vadrózsafajok áltermései kocsány nélkül, éretten, keményen, piros színnel
gyűjthetők. A fagyott, dér csípte termések húsa megpuhul, kenődik, drog előállításra alkalmatlan. Az éretlen és fekete színű áltermések minőséghibásak, értéktelenek.

Hatóanyag

Az egész csipkebogyótermés 0,3-0,65% C-vitamint tartalmaz. (Összehasonlításképpen pl. a fekete ribizli C-vitamin-tartalma 0,13-0,25%.) Ezen belül a húsrészben 0,5-1,2% -os szinten koncentrálódik. A csipkebogyó tartalmaz még egyéb, vízben oldódó vitmaminokat (B, K, ésP),karotinoidokat, továbbá szénhidrátokat illóolajat, pektint és szerves savakat. Egy kutatás szerint bizonyos fajtájú 100 g csipkebogyóban mért C-vitamin tartalom meghaladta a 4750 mg-ot, mely jelentős mennyiség. A C-vitamin mennyisége egyrészt a fajtától, másrészt a talajtól függően eltérő lehet. A mért C- vitamin tartomány 400mg és  3000mg között mozgott.

http://www.biochemj.org/bj/036/0336/0360336.pdf

Felhasználás

A vadrózsa szárított áltermése, főleg a húsa gyógytea-alapanyag. Jól tárolható C-vitamin és P-vitamin-(rutin-) forrás. Önállóan vagy vitaminpótló, roboráló teákban fogyasztják Közismertek és kedveltek a vadrózsa álterméseiből készült szörpök és borok. Az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a nagy C-vitamin-tartalmú, friss, mélyhűtött vadrózsatermékek iránt is. Karotinoidokban is gazdag, emiatt a belőle készült íz (dzsem) fogyasztása is egészséges.

Read more:
Orvosi Nóbel-díj ősi gyógymódnak köszönhetően

Juju Tu a kínai népi gyógymódot tanulmányozó kutató kapta meg az orvosi Nóbel-díjat. A kínai Juju Tu a hagyományos gyógynövénykezeléshez fordult, hogy új...

Close