Exact matches only
Search in title
Search in content
Search in posts
Search in pages

Parlagfű együk vagy ne?

2017-06-21

Sok cikk terjed az interneten a parlagfűvel kapcsolatosan. Olvashatunk csodálatos gyógyulásokról és rendkívül széles felhasználásáról. Amit tudni illik erről a növényről, hogy 2 latin nevéről is ismeretes Ambrosia artemisiifolia és Ambrosia elatior.  A növény szinte mindenhol megtalálható, erősen allergén. Kiirtása szinte lehetetlen, mivel egy növény  30.000-60.000 magot terem és ezen magok akár 40 évig is csíraképesek maradnak. A parlagfű számának csökkenése akkor várható, amennyiben a szántóként művelt területek több éven át legelőként mezőként kerülnek hasznosításra. A kaszálás sem csökkenti a parlagfű mennyiségét, mivel a kaszálás esetén  tőről újra hajt és újra virágzik.

 

Hátrányos hatást alátámasztó eredmények

2017. május 4-én megjelent tanulmány szerint, mely a Szegedi Egyetemen készült a parlagfű (parlagfű püré) toxicitását vizsgálták patkányokon.

Az eredmény szerint a parlagfű mérgező hatást váltott ki a patkányokon, ezért valószínűsíthető, hogy a parlagfű  hosszú távú emberi fogyasztása nem biztonságos.

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28472131

A szegedi kutatók eredményeit figyelembe véve a parlagfű fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széleskörű toxikológiai vizsgálatok nem zárják ki ennek lehetőségét.

Egy az Amerikai Egyesült Államokban végzett kutatás szerint

A parlagfű talajszennyezést megszüntető hatással rendelkezik, képes  az ólommal terhelt talajból az ólmot kiüríteni.

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15092867

Egy a Nyíregyházi Főiskola, Biológia Intézet, Nyírségvíz Rt és Université Claude Bernard, Ecologie Microbienne, D. Tóh Márt, Sz. Puskás Gbariella, Rene Rohr és Balázsy Sándor által végzett kutatás szerint a parlagfű elemfelvételére vonatkozóan tényként kell elfogadni, hogy a növény azokon az extrém nagy mennyiségű (pl. ipari galvániszap-tároló) fémet tartalmazó területeken is képes megtelepedni, amely a növények nagy többségénél toxikus tüneteket okoz. A növény által felvett fémek nagy része a gyökérben marad, a föld feletti részekbe csak kis hányaduk kerül. A vizsgált fémek közül a cinket a gyökér nagymértékben továbbengedi a porzós virágzatig.

A parlagfű képes a nehézfémeket az élettani igényeiknél nagyobb mennyiségben felhalmozni gyökerében levelében virágában.

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15092867

 

Biztonságos használatot alátámasztó vizsgálatok

2013 ban adta be vizsgálati kérelmét a MERCK gyógyszergyár a RAGWITEK gyártmányú gyógyszerére, mely parlagfű pollen kivonatott tartalmaz.

A vizsgálatok eredményeként biztonságosnak találták a használatát.

https://www.fda.gov/BiologicsBloodVaccines/Allergenics/ucm397790.htm

A gyógyszer tájékoztatója szerint a parlagfű virágzás megkezdését 12 héttel megelőzően kell elkezdeni a gyógyszer szedését. Az első tabletta  bevétele kizárólag orvosi felügyelet mellett ajánlott, mivel allergiás reakciót válthat ki, a bevételt követő 30 percig megfigyelés szükséges.  18 és 65 év közötti személyeknek ajánlott a szedése

 

A fentiekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy a parlagfüvet hol szedjük és melyik részét milyen dózisban fogyasztjuk. A fogyasztása kockázatokat rejt magában.

 

Read more:
Pásztortáska, Capsella bursa pastoris Medik
Pásztortáska

Pásztortáska Capsella bursa-pastoris.  A keresztesvirágúak (Cruci- ferae) családjába tartozó, min­ denfelé tömegesen előforduló, egy- vagy kétéves növény. Szára 20—50 cm...

Close