Kezdőlap   >   BETEGSÉGEK   >   Akné   >   Bazsalikom

Bazsalikom

2015-03-26

Németbors, királyfű. Ocimum basilicum L.

Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó, Ázsia,Amerika és Afrika melegebb vidékein honos, sokfelé — nálunk is — nem csupán kertekben, hanem nagyobb területeken is termesztett, kellemes jellemző illatú, egyéves fűszernövény. Szára fél méternél is magasabb, négyoldalú, bokrosán elágazó. Levelei nyelesek, lemezük 4—5 cm hosszú, széles vagy keskenyebb tojásdad, hegyes, húsos, gyéren fogacskás szélű, kanalasán behajtott. Virágai laza álfüzérben állnak, pártájuk fehér; júniustól nyílnak.

Gyűjtés

A növény virágos, leveles hajtásai adják a drogot; fűszer céljára a szárakról a virágot és a levelet lemorzsolják. Beszáradási aránya kb. 5:1. Gyűjtés júliusban virágzás kezdetén.

Hatóanyag

A drog (Basilici herba) 0,02-0,5% illóolajat, 5% cseranyagot, egy glikozidát, szaponint és keserűanyagot tartalmaz.

A bazsalikom jellegzetes, illóolaj-tartalmú fűszernövény. Az illóolaj a föld feletti hajtásokban halmozódik
fel 0,5-1,5% körüli mennyiségben. Az illóolaj összetétele szerint a drog és fűszerkereskedelem két fő típust különböztet meg. Az európai bazsalikomra, amelyhez a hazai termesztésű, középnagy levelű változat is tartozik, 50-55% metilkavikol és 40-45% linalooltartalom a jellemző. Az afrikai típus illóolaja nagyobbrészt 55-70% metilkavikolból és 30-45% kámforból áll.

Felhasználás

Teáját köhögés csillapítására, idegnyugtatóul, étvágyjavítóul, szélhajtóul, tejszaporítóul, vizelethajtóul isszák. Külsőleg toroköblítőül és kelések érlelésére is használják. Használják még rovarcsípések, fáradtság, gyomorgörcs ellen és a vérkeringés javítására is.

 A bazsalikom háztartásokban is ismert fűszer, amelyet pástétomok,mártások és saláták ízesítésére használnak. A külföldi konzervés likőr ipar egyre nagyobb mennyiségben vásárolja a magyar bazsalikomfűszert. Illóolaját az élelmiszeriparon kívül az illatszeripar is felhasználja. Termesztése. Nálunk a bazsalikom zöld színű, kislevelű fajtája ismert; illata, zamata kellemesebb más rokonfajokénál. Kertszerűen megművelt, tápanyagokban gazdag talajt igényel. Magját április első felében 40—50 cm sortávolságban vetik állandó helyére. Aratása júliusban, virágzása kezdetén történik kb. 10 cm tarló meghagyásával. A kellően megszárított szárakról a virágot és a levélzetet 3—4 mm lyukbőségű rostán lemorzsolják. A lemorzsolt anyaghoz került szártörek kiválogatása céljából az anyagot ismételten átrostálják. A növény rendszerint másodszor is aratható.