- A 100 aranyat érő fű
- Az utolsó gyógyító
- Bodorrózsával a vírusok és baktériumok ellen
- Medvehagyma jótékony hatása
- TOP 7 gyógynövény Influenza ellen
- TOP 8 Immunerősítő gyógynövény
- Mire jó a Bajkáli csucsóka?
- Teakeverékek cukorbetegségre
- Gyömbér mint természetes fájdalomcsillapító
- Univerzális fűszer, mely gyógyít
- Gurmar a cukorbetegek megmentője
- Görögszéna a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésére
- Cukorbetegség
Acsalapu

Közönséges acsalapu, kalaplapu, nagy szattyú. Petasites hybridus Sch. (Petasites officinalis Mnch). Fészkesvirágzatúak családja (Compositae). Hegyvidéki patakok mentén, forrásos, vizenyős helyeken termő, kétlaki, évelő növény. Gyökértörzse hengeres, helyenként csomós, amely gyakran üreges, fás, kívül barna,belül fehéres színű; belőle hosszú, egészen ujjnyi vastag tarackszerűen kúszó gyökerek erednek. Szára tőkocsányszerű, csak pikkelylevelek vannak rajta. Virágzata a levelek megjelenése előtt fejlődik. Termős virágzata a nyílás kezdetén 20—30 cm magas, majd termésérésig a szára a méterig is megnyúlik. Csúcsán a fészkes virágzatok nagy fürtben állnak; a virágok hússzínűek. A porzós virágzat az előbbinél kisebb termetű; virágai többnyire fehérek. A levelek tőállásúak, nyelük 50—70 cm hosszú; lemezük kerek, szív alakú, átmérőjük gyakran a fél métert is meghaladja, szélük egyenlőtlenül fogazott, felszínük sötétzöld, fonákuk szürkésmolyhos, erezetük tenyeres, nyelükbe három főér fut össze. A levélnyél belső oldala mélyen csatornás.
Március—április a virágzás ideje.
A növény legfeljebb 5 cm-es hosszú nyélrésszel gyűjtött fejlett, ép levelei (Petasitidis fólium), valamint az ősztől tavaszig gyűjtött gyökérzete (Petasitidis radix) adják a drogot. A friss levelekből kb. 6 kg, gyökérzetből pedig kb. 5 kg szükséges 1—1 kg száraz áru előállítására.
Összetevők:
Fő összetevő: Petasin, Isopetasin. Egyéb összetevők: inulin, pektin, kolin, egyéb glikozidák, keserűanyag, nyálka, cseranyag, kevés illóolaj, zsír és szénhidrát.
Felhasználása
Hatása nyálkiválasztást elősegítő, izzasztó és köhögéscsillapító. Teáját légzőszervi megbetegedések ellen, főleg pedig asztmás bántalmak enyhítésére, a légzés könnyítésére használják eredménnyel. Főzetét külsőleg torokgyulladás ellen öblögetőül is alkalmazzák. A levéldrog a gyökérdrogét megközelítő hatóanyagokon kívül főleg sok nyálkát tartalmaz. Teája köptető, izzasztó, ideges fejfájást, migrént szüntető háziszer. A friss leveleket a népi gyógyászatban gyulladások és kelések borogatására is használják. Az acsalapu nem tévesztendő össze a martilapu és a bojtorján lapu gyógynövényekkel.
Teakészítés:
Forraljon fel 4 dl. vizet, vegye le a tűzről és tegyen bele 1 teáskanál acsalapugyökeret. Fedje le és hagyja állni 30 percig. Utána szűrje le és egész napra elosztva fogyassza el éhgyomorra vagy étkezések előtt fél órával. A betegség súlyosságától függően az adag növelhető 6 dl. vagy 8 dl. vízbe 2-3 púpozott teáskanál acsalapugyökérrel. Külsőleg alkalmazva 5 dl. vízből és 2 púpozott evőkanál acsalapugyökérből készítsen forrázatot. A tea csak mézzel édesíthető. Az elkészített tea eltarthatósági ideje maximum 12 óra. Egy kúra ideje 2 hét. Folytatni csak 5 nap szünet után lehet. A teához zöldség és gyümölcsételek fogyasztása javasolt. FIGYELEM! A tea erős hatású. Túladagolása émelygéssel, hányással kezdődik.
Egy csapott teáskanál acsalapu gyökeret 1/4 liter vízben, egy éjszakára beáztatunk, reggel felmelegítjük és leszűrjük.
4 dl forralt vízbe 1 teáskanál acsalapu gyökeret számítsunk. 30 percnyi áztatás után leszűrjük. Ez egynapi adag, melyből először éhgyomorra kell fogyasztani, majd minden étkezés előtt fél órával. A teát csak mézzel édesítsük.