Nadragulya

2015-06-02
Nadragulya, Atropa belladonna L

Maszlagos nadragulya. Atropa belladonna L.  Erősen mérgező! A burgonyafélék (Solanceae) családjába tartozó, bükk- és gyertyánirtásokban, ritkás erdőkben termő, évelő növény. Fontosabb előfordulási helyei: a Hegyalja, a Bükk, a Mátra, a Bör­zsöny és a Pilis hegyvidékek. Gyökere karó alakú, 30—50 cm hosszú, 2—3 ujjnyi vastag, egyszerű vagy elágazó, több fejű, húsos, kívül szürkés világos­ barna, belül szennyes fehér színű, enyhe szagú, undorító ízű. Szára 1—2 m magas, egyenes, hengeres, tetején elágazó. Levelei nyelesek, alul szórtan, feljebb párosan állók. Lemezük 10—20 cm hosszú, ellipszis vagy tojásdad, kihegyezett, ép szélű, nyélbe keskenyedő. Virágai levélhónaljiak; a csésze 5 cimpájú; a párta 2—3 cm hosszú, hengeres harang alakú, szennyes-ibolyaszínű. Termése 10—15 mm átmérőjű, lapított gömb alakú, fénylő fekete, lila nedvű, sokmagvú bogyó; júniustól szeptemberig virágzik.

Gyűjtés

június-augusztus / levél
október-április / gyökér

A növény levelét és gyökerét kell gyűjteni. A levél kb. 6 : 1, a gyökér pedig kb. 5:1 arány­ ban szárad be.

Hatóanyag

Mind a gyökérdrog (Bella- donnae radix), mind a levél­ drog (Belladonnae folium) fő hatóanyag-tartalma az erősen mérgező hatású atropinalkaloid, amely a gyűjtésük után a száradás alatt a hioszciaminból alakul ki a drogokban, mégpedig a gyökérben kb. 0,5%, a levélben pedig kb. 0,25%.

Termesztése

Humuszban gazdag, mélyrétegű talajt igé­ nyel, fekvése félárnyékon is lehet. Augusztusban érő terméséből a magot szitán Való áttöréssel ki kell szabadítani, majd azonnal hidegágyban elkeli vetni. Télire a palántákat takarással kell a fagytól óvni. Tavasszal 80 X 80 cm távolságokban végleges helyükre ki kell ültetni őket. Nyár végén a levelek legfeljebb egyharmadát le lehet szedni, a harmadik év őszén pedig már a gyökérzetet is érdemes kitermelni.