Beléndek

2015-03-26

Bolondító csalmatok, büind, disznóbab, csábítófű. Hyoscyarnus niger L.

A burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó, legelőkön, szennyes, trágyás helyeken, egy- és kétéves változatban termő, minden részében erősen mérgező, ragadós mirigyszőrökkel borított, kellemetlen szagú, szürkészöld színű növény. Gyökere karó alakú, fehéres színű, egészen arasznyi hosszú. A kétéves változata az első évben csupán tőálló leveleket fejleszt, amelyek 15—35 cm hoszszúak,hosszúnyelűek,hosszas tojásdad kerületűek, durván, majdnem karéjosan fogasak, húsosak, rövid szőrökkel borítottak; fonákukon a főerek szélesek, fehéresek, kiemelkedők. Szára a második évben 50—80 cm magas, elágazó. A szárlevelek is öblösen fogasak, az alsók nyelesek, 20 cm hosszúak, a felsőbbek kisebbedők, majd ülők, kissé szárra futók. Virágai rövid kocsányúak, lilás erezettel piszkossárga színűek, nagy murvalevelek hónaljában ülnek. Termése 15—20 mm hosszú, hasas bögre alakú, éréskor leváló kupakkal fedett tok, amelyet öt szúrós fogú csésze vesz körül. A magok mákszemnyiek, vese alakúak, szürkésbarnák, bibircsesek. A beléndek egyéves faj változata tőrózsában álló leveleket nem hoz, szára alacsonyabb, egyszerű, levelei kisebbek. Virágzási idejük május—június; termésük júniusban, júliusban érik.

Gyűjtés

Gyűjtendők: rövid nyélrésszel lecsípve a kifejlett tőlevelek,valamint a szár levelei. Beszáradási arányuk kb. 6:1.  A tőlevelek gyakran az eső által felvert talajtól szennyezettek,  ezért ezeket a leveleket még frissen vízzel le kell öblíteni, majd zsinórra felfűzve kell megszárítani.

Hatóanyag

A drog (Hyoscyami folium) fő hatóanyaga a hioszciamin, amely a szárítás alatt nagy részben atropinná alakul át, továbbá a szkopolamin. összalkaloid-tartalma 0,06—0,17%. Tartal­maz még kolint, egy glikozidát, cseranyagot és nyomokban illóolajat. A gyökérben kb. 0,08%, a magban pedig 0,05% alkaloida található.

Felhasználás

Mivel  gátolja a paraszimpatikus idegrendszer működését ezért simaizom görcsök (gyomor, bél) esetén alkalmazzák. Gyógyszeripari alapanyag. A beléndeklevelet — maszlag- és nadragulyalevéllel együtt asztmás köhögési rohamok csillapítására, füstölőporok és cigaretták, valamint fájdalomcsillapító és bódító hatású gyógyszerek készítésére használják. Bégebben a patikáink tartották a reumás fájdalmak elleni bedörzsölőszerül használt „beléndekolajat”, amely táblaolajban kifőzött beléndeklevelekből készült. Vattába itatva fájós, odvas fogakba is helyezték. A lókupecek beléndekmagot adtak be a lovuknak, hogy legalább az eladás alatt leplezzék a kehességüket. A vevők még meg is futtatták a lovat anélkül, hogy kehességük megmutatkozott volna. A középkorban boszorkánykenőcsöt és bájitalt készítettek beléndekből. A beléndekmag mákhoz keveredve már gyakran okozott súlyos mérgezést. Mivel a mezőgazdasági kultúránk fejlődésével a beléndek is kiveszőfélben levő gyom lett, időnként termesztéssel fedezzük szükségletünket.

Figyelmeztetés

Erősen mérgező növény! Mivel kis adagban is erős hatást fejt ki a szervezetre, ezért használatához szakember felügyelete szükséges!