Közönséges Cickafark

2015-05-03

Közönséges cickafark, orvosi cickafark, egérfarkúfű, ezerlevelűfíu Achillea millefolium L.

A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozó, legelőkön, réteken, utak mentén, parlagokon az ország minden részén, sok helyen tömegesen előforduló jellemző illatú, szőröktől szürkészöld évelő növény. Szára egyenes, 30—60 cm magas, egyszerű vagy elágazó. Tőlevelei 20—30 cm hosszúak, nyelesek, lándzsás kerületűek, 2—4 cm szélesek, 2—4-szer szeldeltek; a levélszeletkék porcos szálkahegyűek. A szár levelei felfelé kisebbedők, az alsók rövid nyelűek, a felsők ülők, 2—3szer szeldeltek. Virágzata 3—5 mm átmérőjű fészkekből összetett sátorozó buga. A fészkekben szürkésfehér
korong virágok és fehér pártájú karimavirágok vannak; júniustól őszig virágzik. A cickafarknövényből háromféle drogot kell előállítani: virág- (Millefolii flos), fű- (Millefolii herba) és levéldrogot (Millefolii folium). A cickafarkvirágot üde nyílásban kell gyűjteni: a virágzati ernyőket úgy kell szárukról lecsípni, hogy tetejüktől számítva, szárrészükkel együtt ne haladják meg az 5—6 cm hosszúságot. Fűárunak a növény virágzó, leveles szárai legfeljebb 30—40 cm hosszúságban vághatok el. A levélárut a tavaszi tőle vélek gyűjtésével állítják elő. A friss anyagok beszáradási aránya 3,5-4:1.

Gyűjtés

Virág: június, július, augusztus
Fű (szár,levél,virág): június, július, augusztus
Levél: május

Hatóanyag

Több száz vegyületet azonosítottak a növényben. Ezek között van kék színű proazulént tartalmazó illóolaj, achillein glukoalkaloid, keserűanyag, cseranyag, aconitsav, konitsav, aszparagin, glikozidok, zsírosolaj, gyanta, szénhidrát, vas, kén, nátrium, kálium, magnézium, mész.

A cickafarkvirág több, a cickafarkfű kevesebb kék színű, azuléntartalmú illóolajat tartalmaz (0,1—0,5%). A levéldrog kékolajat, illetve azulént nem tartalmaz. Csakis az orvosi cickafark és az alakkörébe tartozó, morfológiailag egymástól többé-kevésbé eltérő, de mindig fehérvirágú fajok tartalmaznak azulénes kékolajat: cickafarkolajat. Ezért gyógynövényként a sárgás, rózsás vagy lilás színű virágú cickafarkok egyike sem használható. Az illóolaj 8—10% azulént tartalmaz.

Felhasználás

A cickafarkolajjal gyulladást megszüntető kenőcsök készülnek, pl. a szem kezelésére, valamint arckrémek, bőrápolók. Az azulénes kenőcs a gyulladást nem fojtja el, hanem a lefolyást gyorsítja. A cickafark drogjai, teái étvágyjavítók, emésztést serkentők, görcsoldók, epe- és májműködést elősegítők, menstruációs zavarokat megszüntetők, húgyszervi és légzőszervi bántalmakat gyógyítók, vérnyomáscsökkentők. Visszértágulat, gyomor- és bélhurut, valamint prosztatabántalmak ellen is ajánlják. Gyakori összetevője hólyaghurut teáknak. Főzete külsőleg fogíny-, szem- és általában gyulladásokra öblögető és borogatószer. A cickafark drogját magában vagy más, hasonló célú gyógynövényekkel keverékekben használják.