Kutyabenge

2015-06-02
Kutyabenge, Frangula alnus Mül

Lángfa, ebsefa. Frangula alnus Mül. (Bhamnus frangula L,) A bengefélék (Rhamnaceae) családjába tartozó, nedves, lápos réteken és erdőkben termő, 2—3 m magas cserje vagy kisebb fa. Ágainak kérge szürke, fénytelen, paraszemölosökkel sűrűn borított. A kéreg 1—2 mm vastag, belül zöldessárga színű. A levelek szórtak, nyelesek. Lemezük 4—8 cm hosszú, ellipszis vagy for­ dított tojásdad alakú, kihegyezett vagy enyhén kicsípett, ép szélű. Virágai kicsinyek, zöldesfehérek, az ágak végén 2—6- osával állnak. Termése gömbölyű, borsónyi, csonthéjas bogyó, mely kezdetben zöld, majd piros, éretten pedig fekete színű. Májustól virágzik. Később a cserjéken egyidőben virágok és termések is vannak.

Gyűjtés

április-augusztus /kéreg

A kutyabengének legalább hüvelykujjnyi és annál vastagabb ágairól kell a kérget gyűjteni. A vékonyabb ágak kérge érték­ telen. Gyűjtésnél a kérget 20—30 cm távolságban körül kell metszeni, két-két gyűrűs metszést egy hosszanti metszéssel ösz- sze kell kötni, majd a kérget az ágról már könnyűszerrel le lehet fejteni. Kb. 3 kg friss kéregből lesz 1 kg száraz.

Hatóanyag

A drog (Frangulae cortex) anthraglikozidákat, keserűanyagot, csersavat, cukrot, enzimet stb. tartalmaz.

Felhasználás

Tea vagy kivonat alakjában hashajtó hatású. Gyakori alkotórésze az étvágyjavító, emésztést serkentő, hashajtó, epe- és májbántalmak elleni tea­ keverékeknek. A friss kéreg hánytató hatású; csakis egy évig tartó tárolás, vagy 100 °C hőmérsékleten egy órán át tartó hevítés után válik hashajtó hatásúvá. A mogyoró, az éger, a madárcseresznye és más paraszemölcsös kérgű cserjéktől a kutyabengét könnyű megkülönböztetni. Ha a kutyabengeágak kérgét óvatosan megkaparjuk, a kaparás alatt barnapiros szín tűnik elő. Ha a kéreg belső oldalát lúgos (pl. szalmiákszesz) oldattal megnedvesítjük, ez a rész piros színűvé válik az antrachinon-származékoktól.