Kezdőlap   >   LEXIKON   >   Borsmenta   >   Borsmenta

Borsmenta

2015-05-02

Borsmenta. Mentha piperita L.
Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó, vadon nem termő, nálunk is több száz kat. holdnyi területen termesztett, jellemző illatú, évelő növény. A vízimenta (Mentha aquatiea L.) és a zöld menta (Mentha viridis L.) kereszteződéséből előállított hibrid. Gyökértörzse vékony, elfásodó, feketésbarna színű; belőle a talajban nem mélyen kúszó, hosszú, fehér, majd ibolyás színű, húsos tarackok, valamint a talaj felszínén futó indák fejlődnek. Célszerűen ezekkel szaporítják a növényt. Szára 60—80 cm magas egyenes, elágazó, négyoldalú, zöld vagy pirosló, gyéren szőrös. Levelei keresztben átellenesen állnak, nyelük kb. 1 cm hosszú. Lemezük 2—8 cm hosszú, lándzsa alakú, hegyes, fűrészes szélű, szíves vagy lekerekített vállú, fonákán az erek mentén gyéren szőrösek, sötétzöld színűek. Virágzata álörvökből összetett tömör füzér. A virágok kicsinyek, pártájuk kékeslila; júliustól nyílnak. A növény minden részében kellemes, jellemző illatú, hűsítő ízű (mentől). A borsmentát levéldrog és illóolaj előállítására termesztik. Levéldrognak a növényt még virágzás előtt learatják; a leveleket a szárakról lefosztják és gondosan megszárítják. A leveleket méretük és épségük szerint három minőségi osztályba sorolják: a nagyobbak az értékesebbek. A szár és a levél mennyiségi aránya hozzávetőlegesen 60—50%. Kb.5 kg friss levélből lesz 1 kg száraz.

Gyűjtés

Június-július

Hatóanyag

A levéldrog (Menthae piperitae folium) 1,5—2% (50—60% mentoltartalmú) illóolajat, 5—10% cseranyagot, keserű anyagot, nikotinsavat, kávésavat, klorogénsavat stb. tartalmaz. Teája mindennapi reggeli vagy üdítő italként, de gyógyszerként is egyaránt értékes.

Borsosmenta. A levelekben átlagosan 2-4%, a virágzatban 4-6% illóolaj halmozó­dik fel. A herba illóolaj-tartalma l,5-2,0%. A szár nem vagy csak nyomokban tartal­maz illóolajat. A növényben található illóolaj több mint 20 komponensből áll. Közülük legfontosabb a mentol, mely mintegy 40-60%-ban van jelen. A mentolon kívül az illóolaj nagyobb mennyiségben tartalmaz mentont (20-25%), piperitont (O, 1-1,5%), mentofuránt, pinént, sabinent stb. A virágzatban felhalmozódó illóolaj mentofurán tartalma nagyobb, minősége gyengébb. A borsosmenta hajtásai az illóolajon kívül tar­talmaznak még többek között flavonoidokat és rozmaringsavat.

Felhasználás

Borsosmenta. Fő hatóanyaga, a mentol fokozza a nyál és epetermelést, gyenge görcsoldó és gyulladáscsökkentő, enyhe helyi érzéstelenítő, hűsítő, antiszeptikus hatású.

Használható magában vagy teakeverékekben, étvágygerjesztőnek, szélhajtónak, epeműködést serkentőként, idegnyugtatónak, görcsoldónak menstruációs zavarok esetén, az emésztőcsatorna és a húgyutak fertőtlenítésére, gyomor- és bélhurut, fejfájás, epekőkólika ellen. Torokbántalmak és rekedtség ellen gargarizmaként, gyulladásokra borogatóként alkalmazzák.
A levéldrogot likőrök készítésére is használják. Illóolaj előállítására a borsosmentát virágzása kezdetén aratják, a növény akkor tartalmazza a legtöbb és a legjobb minőségű illóolajat. Az egész föld feletti hajtását levágják, és az illóolaját azonnal frissen vagy megszárítás után vízgőz átáramoltatásával vonják ki. A mentaolaj felhasználásának szintén igen tág tere van. A legnagyobb felhasználója a kozmetikai ipar, amely fog- és szájápoló szerek — fogkrémek, fogporok, szájvizek — ízesítésére és illatosítására alkalmazza. Sokat használ fel belőle a gyógyszeripar is jdalomcsillapító bedörzsölőkhöz, gyógyszerek íz- és szag javítására, hányinger elleni, idegnyugtató, köhögéscsillapító szerek készítéséhez. Használja az édesipar is „erős” cukorkák és rágógumik ízesítésére. Az illóolaj kikristályosítható alkotórésze a mentől, amely a borsmentadrogokban az íz- és az illatkarakter hordozója. Mentollal nátha elleni orrcseppek, hűsítő krémek, sós-borszeszek, rovarcsípés elleni szerek, fejfájás elleni, homlokot bedörzsölő rudacskák stb. készülnek. A mentolcigaretta is ezért kapta a nevét. A borsmenta termesztését hazánkban már több évtizede végzik. A legintenzívebben Szabolcs megyében termesztik a termelőszövetkezetek, a tagságra szétparcellázva. A termés egy évben kétszer aratható, a hozam pedig kat. holdanként 4—6 q száraz levéláru vagy 10—15 q „mentaszéna”. Termesztése. Napos fekvésű, tápanyagokban dús, lazább, nyirkosabb talajt igényel. Szaporítása gyökérsarjakról célszerű, mivel a növény nem hoz magot, ősszel a mélyen szántott talajban 60—70 cm távolságban kihúzott, kb. 10 cm mély barázdákba fektetik a sarjakat zsinórszerűen, hogy végükkel egymáshoz érjenek. A sarjakra földet rá kell húzni, majd a talajt lehengerelni. Száraz időben öntözni kell. A borsmenta egyébként is meghálálja az öntözést és a műtrágyázást, elsősorban pedig a szerves trágyázást. Levéláru előállításához a növényt virágzása kezdetén kell levágni, majd a szárakról a leveleket még a növény friss állapotában kell lefosztani. A fosztásnál külön-külön kell tenni a nagyobb, valamint a kisebb, végül a csoportos csúcsleveleket. A leveleket gondosan tapasztott, tiszta padláson, kiterítve kell törékenyre megszárítani. Könnyű zsákokban szállítják az átadási helyre. Illóolaj előállítására a menta növényt virágos állapotában kell learatni; ennek az árutípusnak „mentaszéna” a neve. A levágott anyagot szintén napfény kizárása mellett kell megszárítani, gondosan ügyelve arra, nehogy az anyag értékes levélzetéből bármi is elkallódjék. A borsmenta évente rendszerint kétszer aratható. Fagyérzékeny, ezért a telepítést télen szalmás trágyával be kell hinteni és a talajt rászántani. A terméseredmény érdekében a mentát 3—4 évenként tanácsos más területre áttelepíteni. Tavasszal fogasolni és sorolni kell.