Farkasalma

2015-05-19

Farkasalma Pipavirág. Aristolochia clematitis L.  Mérgező! A farkasalmafélék (Aristolochiaceae) családjába tartozó, parlagokon, cserjés helyeken, vetések szélén élő, évelő növény. Gyökértörzse kúszó, elágazó, tagolt, ceruza vastagságú, sárgásbarna színű. Szára 40—60 cm magas, felálló, hajladozó. Levelei szórt állásúak, hosszú nyelűek; lemezük 10—15 cm hosszú, tompa háromszög alakú, mélyen szíves vállú, ép szélű, kopasz, húsos. Virágai a levelek hónaljában csoportosan állnak,2—3 cm hosszúak, világossárgák; a lepel az alján felfúvódott, cső alakú. Termése diónyi, lecsüngő, benne háromszög alakú nagy magokkal. Az egész növény jellemző, kellemetlen szagú, undorító, keserű ízű. Májustól virágzik.

Gyűjtés

Május-augusztus

A növény kifejlett, ép, egészséges leveleit kell gyűjteni. Beszárad ás i arányuk 4—5:1.

Hatóanyag

A drog (Aristolochiae folium) arisztolohiasavat, keserűanyagot, illóolajat, cseranyagot, gyantát, C-vitamint és baktériumölő anyagot tartalmaz.

Felhasználás

Belsőleg használni veszélyes, és semmiféle betegség ellen sem indokolt . Forrázatát külsőleg sömör, ótvar, ekcéma ellen, valamint nehezen gyógyuló sebek, gyulladásos testrészek borogatására használják. A gyökér (Aristolochiae vagy Saraceniae radix) 0,5—1,0% arisztolohiasavat (arisztolohia sárga), gyantát, keserűanyagot, cseranyagot és illóolajat tartalmaz. Fürdőt vagy borogatót készítenek belőle reumás és ízületi bántalmak kezelésére. Kehes lovakat is gyógyítanak vele.