Mezei Cickafark

2015-05-03

A mezei cickafark (Achillea collina) az őszirózsafélék családjába tartozó növényfaj. A közönséges cickafarknál (A. millefolium) Magyarországon gyakoribb elterjedésű, és hatóanyag tartalma is eltérő (előnyösebb) annál. A két faj között genetikailag az a különbség, hogy a közönséges cickafark diploid, a mezei cickafark pedig tetraploid.. Kémiailag mindkét faj tartalmaz gyulladáscsökkentő hatású, baktericid, fungicid szeszkviterpén laktonokat, de aguajanolid típusú proazulének a közönséges cickafarknál hiányoznak.

Évelő, lágy szárú növény (H). Gyöktörzse tarackszerűen kúszik és több szárat fejleszt. Szára 50-80 cm magas, levelei szórt állásúak, szárnyaltan többszörösen szeldeltek. Virágzata apró fészkekből összetett, sátorozó buga. A párta fehér. Júniustól késő őszig virágzik. Termése apró, lapított kaszat, bóbita nélküli. Ezermagtömege 0,13 g.  A mezei cickafark csaknem egész Közép és Dél-Európában, Kelet-Ázsiában, Észak-Afrikában elterjedt. Hazánkban is honos, gyakori előfordulású faj. Megtalálható utak mentén, ruderális és parlagterületeken, napos legelőkön, kaszálókon.

Gyűjtés

Magyarországon a forgalomba hozott drog jelenleg a vadon termő állományokból származik. A herbát és a virágzatokat a teljes virágzás fázisában gyűjtik. A szárakat kézzellevágják vagy sarlázzák és zsákokba szedik. A gyűjtés során érzékeny személyeknél bőrirritáció fordulhat elő.

Hatóanyag

A cickafarkdrogok hatóanyaga elsősorban az illóolaj, ami a virágzatokban 0,2-0,5%-ban, a levelekben egy nagyságrenddel kisebb mennyiségben halmozódik fel. Az illóolaj legfontosabb komponensei (30-60%) a guajanolid típusú szeszkviterpén lakon vegyületek, az azulének, amelyek a vízgőzdesztilláció során, hő hatására alakulnak ki a proazulénekből (pl. matricin-, artabszinszármazékok). Az azuléntartalmú illóolaj jellemzően sötétkék színű. Az illóolaj számos, más terpenaid jellegű összetevője közül leggyakoribb az l,8-cineol, kámfor, bomeol, bizabolol stb. A drog jellemző hatóanyagai továbbá a nem azulenogén és nem illó szeszkviterpén laktanok (pl. eudeszmanolidok), valamint a flavonoidok (pl. apigenin, luteolin glikozidok).

Felhasználás
A drog gyulladáscsökkentő a bőr és nyálkahártyák gyulladásaiban, továbbá görcsoldó és antiszeptikus hatású. A cickafarkteát használják gyomorfekélyben, bélhurutban, továbbá étvágyjavítóként Főzetét csecsemők fürösztésére, ekcémák kezelésére, hüvelymosásra alkalmazzák. Öblögetőszerként a szájnyálkahártyák gyulladására, fogínybetegségek kezelésére tartják hatásosnak. Illóolajából azulénes bőrápoló kenőcsöket készítenek. Német nyelvterületen a leveleit saláták fűszereként is fogyasztják, illetve takarmánynak használják fel.

Read more:
Bodorrózsával a vírusok és baktériumok ellen

A bodorrózsa, más néven cisztusz rózsa, borzas szuhar ( Cistus Incanus)  Görögországból származik, és 1999-ben megkapta az „Európa gyógynövénye” címet....

Close