Konyhakömény. Garum carvi L. Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozó, hegyvidékeink nyirkosabb rétjein vadon termő, terméséért (kö ménymag) nagyban is termesztett kétéves fűszer- és illóolajat tartalmazó növény. Az első évben csupán tőrózsában álló leveleket hoz, a második évben hajt virágzó szárat. Szára 60—80 cm magas, egyenes, elágazó. A szár alsó levelei arasznyi hosszúak, hosszúkás kerületűek, háromszor szárnyasán összetettek. A felsők kisebbek, hártyás hüvelyűek. Virágzata 5—10 sugarú összetett ernyő. A virágok aprók, fehérek. Termése ikerkaszat, 4—7 mm hosszú, két végén hegyes henger alakú, barna színű, éréskor két, sarlószerűen meggörbült termésrészre hasad. A „köménymag” szaga és íze igen jellemző.
Hatóanyag
A drog (Carvi fructus) 3—7% (karvontartalmú) illóolajat, továbbá 10—20% zsírosolajat, 20% fehérjét, csersavat stb. tartalmaz.
Felhasználás
Elterjedt ipari és háztartási fűszer. Szélhajtó és emésztést javító teakeverékek alkotórésze.
Termesztése
A kömény, nagy terméshozamot csak mélyrétegű, tápdús, nyirkos, középkötött, meszes, homokos vagy vályogtalajon ad. Magját április elején valamilyen egyéves társnövennyel (mák, borsó, árpa) 40 cm sortávolságban kell elvetni. Jó maghoza mot azonban csakis tiszta vetésű állománytól lehet várni. A kömény a következő év júniusától kezd érni. A learatott növényt kévékbe kötve után kell érlelni, majd a cséplése után még meg- szárítás végett ki is kell teríteni, végül pedig rostálással ki kell tisztítani. Aratni akkor kell, amikor a termések barnulni kez denek, de még nem kemények.